Belekapaszkodni Jézus kezébe

Szépkorúak töltötték meg a szatmárnémeti Székesegyházat az október elsején tartott idősek világnapi szentmisén.

Az egyházmegye számos pontjáról érkeztek hívek az Idősek Világnapja alkalmából bemutatott szentmisére október első napján, a szatmárnémeti székesegyházba. A szentmiseáldozatot bemutató Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök köszöntőjében az istengyermekségre irányította a hívek figyelmét. Mint mondta, ha előrébb haladunk a korban, fontos, hogy az istengyermekségben is tudjunk előrelépni. Lisieuxi Kis Szent Teréz emléknapján tőle kell megtanulni azt a kis utat, ami a mennyországba visz.

A püspök atya prédikációjában is Kis Szent Teréztől merítve igyekezett az idős korban is fellelhető lehetőségeket, keresztény feladatokat emelni a hívek elé. A Szeretetszolgálat Évében, az Isten és embertársaink felé irányuló szolgálat két elmaradhatatlan pillérét emelte ki: az imában való egyesülést és az életszentségben való kiteljesedést. „Amihez igazán nem kell sem idő, sem fiatalság, sem erő, az az imádság. Amikor az embernek már kicsit lecsengett az élete, sokkal nyugodtabban tud az imádsággal foglalkozni. Kis Szent Teréz egy királynéhoz hasonlította az imát, akinek minden
percben szabad bejárása van a királyhoz és mindent elérhet, amit csak akar. Meg kell tanulnunk hozzá hasonlóan imádkozni, vágynunk kell az Istennel való találkozásra. Kis Szent Teréz írja, hogy számára az ima a szívnek egy lendülete, egy egyszerű ég felé vetett pillantás. A hálának és a szeretetnek a kiáradása a megpróbáltatásban éppúgy, mint az örömben."

Schönberger Jenő püspök a szentté válásra való törekvés szükségességéről elmondta: „Jézus nem véletlenül mondta apostolainak és minden kereszténynek, hogy: 'Szentek legyetek!' Mindannyiunknak ez a legfőbb kötelessége: szentté válni. De saját magunktól nem tudunk, bármit is teszünk. Az életszentség ajándék, amit el kell fogadnunk Istentől. Nem tökéletesség, hanem korlátlan alázatos elfogadás, bűnmegvallás és vak bizalom az Atya jóságában. Szentté válni azt
jelenti, ha elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, és oda tudjuk vinni a Jóistenhez. Egészen kicsivé lenni és rábízni az életünket Istenre. Nem aggódni semmi miatt, hanem hagyni, hogy Ő emeljen fel. Belekapaszkodni Jézus kezébe és engedni, hogy vezessen oda, ahová akar."

Az előző évek világnapi szentmiséihez hasonlóan a felajánlási adományokat ezuttal is az idősek vitték: erdődi, nagybányai, szatmárnémeti hívek személyes ajándékokat helyeztek az oltárra, míg a kenyeret és a bort, a mozgásukban akadályozottak szállításában is szerepet vállaló Poósz házaspár vitte. A szentmise végén Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök megköszönte a híveknek, hogy az egyházmegye sok részéről eljöttek imádkozni, a Kórházpasztorációs Irodának, hogy idén is megszervezte a találkozást, és mindenki figyelmébe ajánlotta, mondjon egy imát Boldog Scheffler János síremlékénél, illetve térjen be emlékszobájába. Az idei találkozás meghittségét is emelte, hogy a templomból kiérkező híveket a szervezők egy-egy emlékképpel várták, frissítővel kínálták. Sokan maradtak még kicsit beszélgetni, örömeiket,
bánataikat megosztani.